Rossz szokások, ég veletek!

Alig hiszem el, hogy elrepült még egy év, és alig van már csak pár nap hátra 2017-ből. Most már abszolút érzem, amit a felnőttek mondogattak régen és amire érthetetlenül ráztam a fejem kislányként, azaz, hogy”az idő gyorsan száll, használd ki minden percét, ami megadatik”.  Miközben ráébredtem erre, elmerengtem azon is mik történtek az elmúlt évben és gyorsan elhatároztam, […]

Tovább

Kevesebb. Több.

Ma reggel munkába menet arra gondoltam, hogy hova jutottam el az elmúlt években. Mármint itt bennem, mennyit dolgoztam és mit értem el. Bevallom nem mindig könnyű javítani saját magunkon, viselkedésünkön, tágítani felfogásunk, tanulni hibáinkból, belátni azokat eleve. Szembenézni saját gyarlóságainkkal olykor nagyon kemény meló. Annyi szent, hogy kevésbé vagyok seggfej most, mint mondjuk három éve. […]

Tovább

Néha még…

  Tudod néha még eszembe jutsz. Néha még előtörsz belőlem, hiába nem akarom. Hiába múltak el évek, hosszúnak hitt, most pillanatnak tűnő tizenévek, néha még felszínre jön emléked. Megtanultam bánni vele, de amivel még mindig nem tudok, az, hogy hatalmat adtam neked akkor. Olykor még dühít, hogy magamat kérdőjeleztem meg, a saját elmém épségét inkább, […]

Tovább

Az ördög egyik hídján jártam 

Ahogy ígértem az Instagram profilomon a múlt heti képeim alatt, itt is vagyok, hogy jelentkezzek a magyar nyelvű poszttal a Valentré hídról. Ehhez, a Cahors városában álló, méltán híres, háromtornyú hídhoz különös legenda kötődik. A híd mondhatni döcögve, nagyon  lassan, évtizedek alatt épült, aztán hirtelen az utolsó években, mintha megszállta volna az ‘ihlet’ az építészt, […]

Tovább