Sokszor olvasom, és beleütközöm beszélgetésekben - amikben arról van szó, hogy XY depressziós, vagy egy másik XY öngyilkos lett -, hogy legalább egy, de inkább több ember azt reagálja, hogy; 'miért nem ment agyturkászhoz' (ezt én is javasoltam már olyannak, aki szorongással, depresszióval küzd, de szerintem kb mindenkire ráférne egy jó szakember egy ponton az életében) vagy 'miért nem kért segítséget' illetve jönnek a jó öreg kategórikus hibáztatások...Nekem ilyenkor sokszor az jut eszembe (akkor is, ha pszichológust javaslok), hogy "de mi van akkor, ha kértek segítséget, csak a maguk módján, újra és újra, és nem odafigyelő emberekbe ütköztek, hanem kritizálásba, ujjal mutogatásba? Mi van akkor, ha kértek segítséget, és amit cserébe kaptak még több félelem lett? Vagy rosszabb meg nem értettség és harag? Mi van akkor, ha a segítségkérés nem segít?"
Folytatás a legfrisebb írásom menüben, a linkre kattitva a bemutatkozásban megtalálod.
#ildikónaklennijó
#onlineírnimeghátazami
#leszezmegjobbis
#aretusnélküliképviszontnem
#nemiskell
#holapékbenvanajobbkézfejem#megazujjaim
#nembaj
#mosolyogjmagabiztosan
#akkornemveszikészre
#kiolvassaahashtageket
Mindig meglepődöm, amikor valaki azt mondja Milánó ronda és csak a Duomo van, amit érdemes megnézni. Ilyenkor sosem értem hol járt, mit látott, reptérről Duomohoz onnan vissza vagy mit csinált? Milánót fel kell fedezni. Mint minden várost, de őt különösen. Annyi látnivaló van, megannyi régi és új épület, kertek, parkok, kastélyok, múzeumok, a Darsena, templomokban sem szűkölködik ugye, aztán ott van fő ékessége a művészeteken és építészeten kívül, a dizájn és divat. A kicsi eldugott és nagyobb üzletek, showroomok, kiállítások megannyi érdekesség, a város utcáin apró részletek és mindezt díszíti az olaszok temperamentum, stílusa és általános társadalmi pozitívítása.
Foto taken by: @takkeb
#ildikónaklennijó
#Olaszországanélnisemrossz
#fedezdfel
#Milánó
“Ne mondj el mindent, amit tudsz,
Ne tégy meg mindent, amire képes vagy,
Ne higgy el mindent, amit hallassz,
Ne használj el mindent, amid van,
Mert aki mindent elmond, amit tud,
Aki mindent megtesz, amire képes,
Aki mindent elhisz, amit hall
És mindent elhasznál, amije csak van,
Az gyakran azt is elmondja, amit nem illik,
Azt teszi, amit nem kellene,
Arról is ítélkezik, amit nem lát
És azt is elhasználja, amije nincs.”
(Arab közmondás)
#ildikónaklennijó
#tanulniahibáinkból#szintén
#azéletedatekezedbenvan
#nincsmásod
1991--ben jártam először külföldön. 11 éves voltam. Anyukám kapott egy céges utazást, ajándékba az elmúlt 10 év munkájáért. Olaszországba. Velencébe. December 30-an indultunk vállalati autóval. Emlékszem a boldog sorakozásra a határon, az arcokra, amelyekre valamiféle szabadság érzése volt festve. Akkor láttam először a tengert, akkor voltam életemben először étteremben, aludtam hotelben, ahol mindenki olyan kedves volt. Akkor sejtettem meg életemben először azt, hogy másképp is lehet élni, hogy vannak emberek, akiknek arcán ismeretlen nyugalomféle és elégedettség vert otthont. Emlékszem a visszaúton azt mondtam anyámnak, hogy én nem fogok Magyarországon maradni örökre, hogy én látni akarom a világot, más országokat, több embert, más dolgokat. Következő úticélom Bosznia volt 16 évesen majd St.Tropez egy Nők Lapja címlap fotózása alkalmából, egy magángépen, több akkor magyar topmodellel. Istenem, milyen tökéletesnek láttam őket. 17 éves voltam. Akkor repültem először. Pár hónap múlva pedig már Milánó felé vettem az irányt. Majd Barcelona, Madrid, Róma, Firenze, Szent-Pétervár, Párizs, London, Dublin, Lisszabon, Abu-Dhabi, Tokió, Saipan, Cairo, Beirut, Fokváros, Antananarivo, Nairobi, Marrakech, Malmö, Stockholm, New York, Montréal, Toronto, Athén, Edinburgh, Amszterdam, Lyon, Nizza, és megannyi város felé vettem az irányt, amit felsorolni sem tudok. Közben betévedtem eldugott falvakba, ahol sokszor mintha megállt volna az idő, mint például Lortet és kisebb városokba is, mint pl Castelbar, Stellenbosch, Sleepy Hollow, amiket a szívembe zártam örökre. Az utazás volt életemben az első álmom, azt hiszem elégedett vagyok magammal, bár nagyon sok csodás helyre szeretnék még eljutni, de ma már más álmok is célokká váltak, amiket előtérbe engedtem. Viszont ez, az én kis "megvalósult álmom" mindig ösztönzően hat rám és megmosolyogtat. Mindig eszembe jut, hogy nem rossz teljesítmény egy nyolckeres mélyszegénységben nevelkedett kislánytól, akinek 11 éves korában senki nem hitte el az iskolában, hogy Velencében járt.
#ildikónaklennijó
#utaznimégjobb
#hátmégvelencébe
#szeretemvaros
#örökszerelem
#utazz
#lassvilagot
