– Álarcok nélkül –

Posts tagged ‘érzés’

Szia Anyu! 

Egyszer, az utolsó évben, ami megadatott még nekünk együtt, megkérdezted tőlem, hogy jó anyám voltál-e, elég volt-e amit adni tudtál és halkan még suttogtad – talán…

Csendesen szemlélve

Előre szólók, nem fogok ebben az írásomban finomkodni, most ez így jön ki, aki nem bírja a nyersebb szóhasználatot, guruljon át szőke babucika rózsaszínű blogjára inkább.…

Engedd el!

A legutolsó Facebook posztomban, arról írtam, hogy számomra szeptember az új kezdetek ígérete. Mintha megváltozna valami. Mintha új esélyt kapnánk, hogy a forró őrültséget, felváltsa valami…

Menj!

Itt az ideje, hogy elengedjelek téged. Téged, aki itt vagy bennem, minden nap és minden percben. Megölsz. Kimerevíted az életem filmjét, megállítod, semmivé teszed. Elég volt!…

Blogokba rejtett magány

Mostanában amerre nézek, magányos emberekbe ütközök. Talán csak azért, mert “másképp” figyelek egy jó ideje. Meglátom őket. Legyen bárkiről is szó, ismerősről, ismeretlenről, barátról, családtagról, megérint…

A Másik Fél

Az utóbbi időben többen feltették nekem a kérdést, hogy hiszek-e a Lélektárs fogalmában. Megkérdezték, hogy hiszem-e, hogy van egy lélektársunk, akivel találkoznunk kell életünk folyamán, mert…

Pillanatok…

  A legrosszabb formája az egyedüllétnek, amikor emberek vesznek körbe. Életünk nem, és választott szereplői, akik mellett többnyire foglyok vagyunk. Nekik, értük, magunkat feledve, meg sem…

Megtanultam

Ha valaki tanítani akar nekünk valamit, illene odafigyelni. Főleg, ha valami nagyon fontos dologról van szó. Én nem tettem. Nem figyeltem oda. Akkor nem. Dacoskodtam, okoskodtam,…

Az álmok kortalanok!

Bizony, azok. Ezzel tegnap szembesültem és nagyon jó volt. Megismerkedtem egy csodálatos nővel. Talán soha többé nem fogunk találkozni, sőt valószínű, hogy nem, mégis adtunk egymásból egy…

Hogyan kezdődött…

Volt egyszer, nem is olyan nagyon régen, egy kislány, akinek legjobb barátai a könyvek voltak. Mindig olvasott. Olvasás közben úgy érezte megállt az idő, és a…