Browse by:

Néha még…

Tudod néha még eszembe jutsz. Néha még előtörsz belőlem, hiába nem akarom. Hiába múltak el évek, hosszúnak hitt, most pillanatnak tűnő tizenévek, néha még felszínre jön emléked. Megtanultam bánni vele, de amivel még mindig nem tudok, az, hogy hatalmat adtam neked akkor. Olykor még dühít, hogy magamat kérdőjeleztem meg, a saját elmém épségét inkább, mert…

Megbántam, hogy szerettelek

Klaudia üzenete az első pillanattól megérintett. Éeztem a fájdalmat a sorokban és közötte, a szenvedést, és azt, hogy most minden mindegy. Egy kemény levelet kellett megszerkesztenem, és nehéz kérdéseket feltennem egy nőnek, aki egy nagyon mély utazásban van saját lelke legretegettebb zugaiban. Olyan önismereti  utazásban, amit én is nagyon jól ismerek. Fogadjátok szeretettel Klaudia “üzenetét”…

Kapcsolati státusz: Társtalanság

Az egyik komoly probléma a társkeresés és párkapcsolatok terén manapság az, hogy sokan nem tudják mire is van szükségük igazán.Vannak, akik pont azért nem találnak párt, – hiába keresnek – mert önmagukkal sincsenek tisztában. Rosszul keresnek. Nem ismerik magukat eléggé, nem néznek magukba eléggé, hogy tudják és elfogadják mire is van a lelküknek, nekik, az…

Férfiak, dögöljetek!

Néhány hónapja csináltam egy kis érdekes ‘tesztet’ minden idők legkedveltebb közösségi platformján. Egy ismerősömmel való beszélgetés váltotta ki az egész ‘teszt’ ötletet, miszerint én eldugom magam. Miszerint én lehetnék sokkal több (?), szexisebb, kívánatosabb, hisz vannak idomaim és a pofim is szép, egy smink jobban feldobná (ettől lennék több?). Tanácsot is kaptam – persze kéretlent…

Illúzió, a legeladhatóbb üzlet

Csendes dühvel figyelem, hogy manapság már bármi megvásárolható. Nincsenek elvek, nincsenek határok. Felzaklat az a gondolat, miszerint mindenből pénzt lehet csinálni, mindent el lehet adni! Ez a hatalmas fogyasztó/vásárló világ sehol és semmi előtt nem áll már meg? Tényleg nincs határ? Oda jutottunk, hogy előbb akarnának egyesek megvenni egy ember mására legyártott gumiszeretőt, mint megtanulni…

Gyűlölni kell?

Engem a mai Nemzeti Ünnep, nem nagyon hat meg. Már csak azért sem, mert ha ember lánya  kicsit kiváncsibb az átlagnál, és többet akar tudni, mint amit az iskolában tanítanak neki, hamar ráébred, hogy idealizálva lett, kicsit másképp előadva, legalábbis a legtöbb iskolában. Kimaradtak részletek, politikai (és nemcsak) előzményekről, véletlenekről, részeges költőkről, hűtlen asszonyokról és…

Szavak…

Fájdalmas ráébredni arra, hogy vannak helyzetek, melyekben csak szavak vagy. Szépen csengő, gyönyörű, érzelmes, de eseménytelen szavak. Cselekedet nélküli. Csak mondod, csak mondod, talán önigazolásképp már nem csak magadnak, megosztod a legjobb baráttal,  esetleg leírod, talán beteszed a fiók mélyére, talán fel egy blogra, sokszor névtelenül, mert hát azért azzal már sok lenne, esetleg elsuttogod,…