Mindig te voltál az

Valaki megkérdezte tőlem, hogy mi a szerelem, és én próbáltam nagyon okosan kifejteni, érvelni, elmondani mindent, amit megtanultam róla és akkor ő megfogta a karom, kicsit erősebben, a szemembe nézett és azt mondta: “nem azt kérdeztem mit tudsz, hanem hogy mit érzel!”

Köpni-nyelni nem tudtam. Ritkán mer bárki letámadni, főleg érzelmi kérdésekben, talán ezért szeretem különösen az ilyen embereket, mert meglöknek, motiválnak, megmozgatnak és ezáltal fontos dolgokat adnak. Illetve szeretem azokat, akik nem tartanak tőlem, van mersz bennük, bátrak az élet minden területén. De térjünk vissza drága ismerősöm kérdésére és arra, ahogy “letámadott”.

Bevallom hirtelen meglepett, hogy sarokba szorítva éreztem magam erre a kérdésre, pont én, aki annyira érzékletesen tud írni mindenről, a legmélyebb érzéseket is odaadom az írott szavaimban, mégis pont én miért ficánkolok kényelmetlenül egy egyszerű kérdés kapcsán?

Aztán irónikus mosolyra húztam a szám. Hát persze, hogy pont én…

Nem kellett sok idő sem ész, hogy felismerjem, a való életben a saját érzéseimről, arról, hogy mit érzek, nem tudok beszélni, főleg akkor nem, ha annak a szerelemről kell szólnia.

Nem tudok beszélni, arról, hogy milyen, hogy mi az, mert csak az jut eszembe, hogy te vagy az. Mindig is te voltál, te jelentetted a szerelmet nekem. Mindegy mit hittem és kiről, melyik mélyből feltörő érzést képzeltem szerelemnek az életem során, mindegy mennyi év telt el, ha ma kimondom ezt a szót, a te arcodat látom magam előtt. Látlak akkor, amikor megismertelek, akkor amikor boldogok voltunk, akkor amikor elhagytál és amikor én tettem ugyanezt, amikor újra találkoztam veled, és látom amikor elvesztettük egymást és elhittük, hogy végleg.

Arra a kérdésre, hogy mi a szerelem, biztosan, én nem tudom a választ, hiába próbálkozom, csak a neved jut eszembe, mint egyetlen lehetőség és ezzel mindaz, amit adtál, amit elvettél, amit tanítottál. Az összes érzés, amit valaha éreztem benne van a neved összes betűjében, pont úgy, ahogy a lelkem összes darabja a szemedben, amikor az enyémbe nézel.

Azt tanítottad, hogy a szerelem arról szól, amikor rátalász valakire, akivel klikkelsz, akinek valamilyen módon ismered a lelkét, akkor is, ha sosem találkoztatok korábban. Ránézel és felismered, tudod akkor is, ha nem érted mi is az, amit pontosan tudsz, csak azt érzed; ő az.

S azt, hogy a szerelem több, mint hirtelen beleszeretés valakibe, sőt inkább nem az, de sok kicsi és nagy dolog összessége, ami arcon csap, amikor meglátod a mosolyát. Hihetetlen felismerés tudni, hogy bármerre sodorja is az élet az embert, igenis vannak örök szerelmek, amik azok maradnak mindig, mert nem érzések csak, hanem elrendeltetett dolgok és személyek, mint nekem te.

Mindegy mi történik holnap, mindegy, ha úgy érzed menned kell, vagy azt, hogy más boldogabbá tehet, mert szerelem az is, hogy “én azt akarom, hogy te boldog légy”, mindegy, hogy ez a boldogság magába folgalja-e az én nevemet is a tiéddel vagy sem.

Miattad nem hiszek abban, hogy a szerelem vak, az inkább csak a vágy, a szenvedélytől fűtött eszeveszett lángolás, a kéjjel párosuló birtoklási vágy, de te azt tanítottad, hogy a szerelem lát. Az enyém legalábbis biztosan. Látja tisztán és jól az embert, aki vagy hibáiddal és jó tulajdonságaiddal együtt és ezért – pontosan ezért – menthetetlenül szereti azt.

Az a szerelem, amikor látod az embert magad előtt, nem csak szépnek, de szinte tűpontosan annak aki és ezért is szereted.

Azt érzem, hogy a szerelem az összes pillanat amiben benne vagy te. Szerelem az, amikor a tömegben csak téged látlak, mert mindenki más egy színes vibráló massza, de te mintha fényesebben és élesebb színekkel és erősebb körvonallal állnál a tömegben, fixen, egyenesen, engem nézve.

A szerelem szépség, és nem a külsőre gondolok, bár akit jól szeretnek az mindig szebb, jobban ragyog az átlagosnál, de én most a belső szépségre, az ember lelkének valóságára gondoltam. Arra, amibe valójában beleszeretünk.

De mások is tanítottak a szerelemről, nem csak az élet, nem csak te, emberek körülöttem, akiket csodálok, akik példaképek. Megmutatták mi az amitől mindig picit féltem, de mindig vágytam rá, mindennél jobban akartam az életembe, mégsem engedtem be, elmenekültem előle, sosem engedtem neki igazán, még veled sem, pedig….

Megmutatták, hogy a szerelem az, amikor reggel felkel az ember és oldara nézve boldog, mert ott van ő, és tudja, hogy igen, ő az én örökké-emberem! S azt, hogy szerelem rejtőzik minden gesztusban, érintésben, ölelésben, sétában kézenfogva, a télen kipirosodott orra járó pusziban, a háta finom érintésében, amikor elmész mögötte, egy tincs kisimításában az arcából, a betakarásából, amikor elalszik a kanapén és minden mozdulatban, ami a szeretleket mutatja meg.

A szerelem az, amikor elmosolyodsz bárhol is vagy, mert egy mondadód közben eszedbe jutott, hogy mit mondott ő ugyanaról a dologról pár éve és, hogy az, pont ugyanaz, mint amit te most mondasz.

A szerelem az, amikor nem érzed, hogy az áldozat az áldozat, csak azt, hogy az egyetlen helyes út, az egyetlen dolog, amit tehetsz és ez így természetes.

Szerelem az, amikor mindig kiállsz mellette, amikor segíted, akkor is, ha nem tudja, megteszel érte – azért, hogy neki jó legyen – mindent, amit tudsz.

Szerelem az, hogy képes vagy az lenni, amire szüksége van, akkor is, ha néha ez nem a legjobb neked.

Szerelem az, amikor mindent tudni akarsz a másikról, amit lehet és soha nem fáradsz bele a felfedezésbe, amit a lelke jelenthet.

Szerelem az, amikor mindig hiányzik, akkor is amikor épp csak elváltatok és akkor is, ha hosszabb időre vagytok egymástól távol.

Szerelem az, amikor nem tudsz önző lenni vele, akkor sem, ha az a természeted része lenne.

Szerelem az, amikor miatta, neki, érte, értetek és ezáltal a hatására, de önmagad miatt is jobb ember akarsz lenni, jobb annál, aki voltál, és az leszel.

Szerelem az, amikor azt akarod, hogy ő boldog legyen, és megteszel mindent amit tudsz, hogy legalább annyi boldog pillanatot adj neki, amennyit ő okozott neked.

A szerelem csend is, amikor a szavak már nem elegek, vagy épp teljesen feleslegesek, mert elég csak lenni némán benne az együttben.

Szerelem az, amikor ha úgy döntöttél megbocsátasz valamit neki, azt soha többé nem veted szemére, soha többé nem hozod szóba és nem csak azért, mert nem akarod hogy rosszul érezze magát, hanem mert valóban elengedted és csak szereted.

Szerelem a hited benne, akkor is, amikor ő nem hisz magában.

Szerelem az az elemi bizalom, amit érzel felé, amit nem tudsz megmagyarázni, csak érzed.

Szerelem az, amikor neki adod a szerelmedet az övé helyett, mert ő nem találja, eltévedt, és nem tudja mit érez, ha érez.

Szerelem az, amikor biztosan tudod, hogy a másik soha nem bántana téged, és mindez olyan biztonságot ad, amit kevés emberi érzelem képes.

Szerelem az, amikor véletlen belefutsz a reptéren miután elvesztetted őt, és megkérdezed tőle, hogy ő hova repül, mire ő is visszakérdez, majd eltűnik a semmiben a válaszoddal, hogy végül felbukkanjon ugyanazon a gépen és azt válasozlja, oda ahova te.

Szerelem az is, hogy felhív, és megkérdezi, hogy láttad a Holdat ma este?

Szerelem az, hogy felébredsz egy nap és tudod ő az otthonod, ő az illat, amit mindig éreznél, a szuszogás, amit mindig hallgatnál, a nevetése, a hangja pedig az, ami nélkül nem teljes az élet.

A szerelem az, amikor tudod, hogy bármikor kérheted, ő megfogja majd a kezed.

A szerelem mindaz, amit te tanítottál róla nekem, azzal, hogy elengedted a kezem.

Szerelem az, amikor egyetlen név jut eszedbe a szó hallatán. Nekem a te neved.

I.

Szerző::

"Megtanultam, hogy magamtól nem bújhatok el, mert magamat bennem hordozom..."

Véleményed, gondolatod van? Oszd meg bátran, szólj hozzá bátran a fentiekhez!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.