Rutinos vagyok, főleg reggel – Nagyon frissített verzió!

Ezt a posztot pár hónapja írtam, de azóta, ahogy hozzám illő, fenekestől felfordítottam az életem és ismét hatalmas fába vágtam a fejszém. Mert ugye nem tudok nyugton maradni, mindig kellenek a kihívások az új élmények és az, hogy motíváljam stimuláljam az elmém, önmagam és persze másokat, de ez más dolog. Szóval átolvastam ezt a reggeli rutinjaimat taglaló posztomat és meg kell mondanom, hogy kb röhögőgörcsöt kaptam és kicsúszott a számon, hogy “na, meg a nagy lóf****!” Szóval úgy döntöttem kijavítom és megosztom veletek a valóságom. Piros betűkkel.
Sokan alábecsülik a reggeli rutin fontosságát. Én sem tulajdonítottam neki különösebben nagy feneket sosem, egészen fél évvel ezelőttig. Először egy buddhista kolostorban találkoztam a reggeli rutin fogalmával úgy igazán, valóban tudatosan, mégis anélkül, hogy ki legyen mondva. Csak úgy természetesen létezett. Persze voltak korábban is reggeli szokásaim, de nem úgy, mint ahogyan azt ott láttam. Ebben a kolostorban lehetsz vendég, aludhatsz ott, akár lakhatsz ott egy ideig, de csak az ottani szabályok szerint, szóval mindenképp alkalmazkodnom kellett. Az ottani reggelek pedig egy normál halandó számára, mint én, igencsak keménynek tüntek, a reggeli öt órai keléssel és a másfajta táplálkozással, a kötelező végezendő munkákról a reggeli meditálás után, nem is beszélve. Tiszta “Egyél, imádkozz és szeress” élmény volt, ami viszont velem maradt egy életre.

Akkor kezdett nagyobbodni a kérdőjel a fejemben miután láttam, hogy a szerzetesek és ottani ‘mesterek’ milyen fittek agyilag és testileg is, egészségesek és eszméletlen jó memoriával rendelkeznek akár 90 évesen is. Elgondolkodtam, hogy van-e ennek köze ahhoz, ahogyan élnek, ahogy étkeznek és ahogyan a napjaikat kezdik. Több, az emberi agyat és életmódunkat tanulmányozó dokumentumot, tudományos cikket is elolvastam a témában és arra jutottam belőlük is, hogy igen, a reggeli rutinunk befolyásolja nem csak a napunkat, de az életünket is – és ami mégjobban érdekelt -, az agyi funkciókat, kapacitást is. Szóval ki akartam próbálni.

Hogy miért? Mert én az az ember vagyok, aki mindig arra törekszik, hogy többet tudjon, és azt szeretném, hogy az agyam jól működjön és engem szolgáljon. Nem tudok csak felkelni, dolgozni, enni aludni, szórakozni és nem tanulni új dolgokat mindeközben, nem megtapasztalni újat, még ismeretlent, kurzusokat követni, tanfolyamokra járni. Ez pedig nem megy, ha az agyam nem úgy fog, ahogy kellene, ha nem a maximumon van a memóriám vagy nem tudom, hogyan befolyásoljam az agyam egy ideálisabb működésre.

Tehát elhatároztam, hogy elkezdek úgy élni, hogy ne csak felhasználjam a saját erőforrásaimat (testem, agyam, lelkem), hanem jól is használjam őket. Így történt, hogy össze eszkábáltam magamnak a buddhista szerzetesektől és más emberektől tanult olyan reggeli rutint, ami azt gondolom hozzájárul ahhoz, hogy ma jobban élek, jobb az agyam, a testem a lelkem, mindenem. Érzem az erőm. Úgy igazándiból.

De, hogy ne raboljam az időtöket hosszasan itt van az én reggeli rutinom, egy kis magyarázattal:

  1. Ébredéskor (ami most 7.30 mert szabadságoltam magam egy időre és itthonról dolgozom jelenleg, de amikor mukahelyre bejárós vagyok, akkor ez 5.00- 5-30) az első dolgom, hogy visszaemlékszem az álmaimra. Van, hogy a kis ‘álomnaplómba’ leírom gyorsan, hogy mi volt. Nem, nem magamnak, hogy öregségemre ezen röhögjek, hanem az írásaim, munkám sőt magánéletem hasznára. – Tudtátok, hogy a legzseniálisabb ötletek, találmányok, művészeti alkotások álmokból születtek? – Ja, hát ez az amikor ideális esetben réárek ezzel foglalkozni, amikor nem vagyok annyira összegyűrve, mondjuk egy rosszul átaludt éjszaka után, hogy arról firkálgassak, hogy mit álmodtam. Amúgy a legtöbb esetben, csörög az óra, feltápászkodom, kimegyek pisilni a fürdőbe, és ha tél van, hideg van és utálok mindenkit, akkor még visszabújok tíz percre a paplan alá, hogy azt nézzem a zórán, hogy van még 7 percem…van még 5 percem… van még 2 percem…basszus kelj fel!
  2. Nyújtózkodom, de nem ám csak úgy cicamódra, hanem tudatos gyakorlatokat végzek, amik a gerincnek és a végtagjaimnak is jót tesznek. – Hmmm…. ez mondjuk a szarabb napjaimra is igaz, mondjuk lehet, hogy épp a wc-én csücsülök közben, vagy épp a reggeli teámhoz melegítem a vízet.
  3. Kinyitom az ablakot és a párnákat, a paplant kiszellőztetem, időjárástól függően ki is teszem őket a teraszra. – Ha szakad a hó, eső, szélvihar van, akkor nyilván nem nyitok ki semmilyen ablakot és kb a szememmet sem akarom.
  4. Megmosom a fogam, a nyelvem, jó alaposan és kiöblítem rendesen a szám. – Ne nézzetek hülyének, de megtanították nekem, hogy sokan nem öblitik ki jól a szájukat és hurcolják magukkal a fogkrém ízét és szemcséit aztán jól lenyelik, de nem is ez a fő gond vele. Vannak, akik pár másodperc lomha mosogatás után köpnek egyet, aztán úgy érzik ez oké volt, miközben egy csomó baktérium (köszönhető az éjszaka folyamán enzim munkák az emésztőrendszerben) marad a nyelven, szájban és kb semmit nem ért a fogmosás, csak enyhített picit a szájszagon, ami keveredik majd, pár perc múlva a kávéval. Ráadásul sokan fluroidos, és káros kemikáliákkal teli fogkrémeket használnak, mert a tv reklám azt mondja “hűdejó”. Pedig nem az. – Most wc fétisesnek fogtok hinni, de reggelente ha rohanok, van, hogy az első fogmosást pont pisilés közben a wc-én ülve ejtem meg vagy a zuhany alatt amíg a teavíz forr. (Most elképzeltem egy pisilő, nyújtózkodó, fogmosó nőt a fejemben, multitasking in maximum level.)
  5. Iszok egy nagy pohár vizet. A kedvenc poharam 4dl, szóval legalább ennyit. – Az embernek hidratálnia kell magát rendesen, hogy szervezete jól működjön. Az agyunk is rosszul fog, ha dehidratáltak vagyunk. Ismered a “ködös agy” fogalmát. Genetikai és agyat is érintő autoimmin betegségek mellett a nem megfelelő hidratálás is okozza (ha ráadásul ai-s vagy és nem iszol eleget akkor duplán ártasz magadnak). – Ezt nulladik pontnak is be kéne tenni, mert még össze vannak ragadva a szemeim, amikor én a vizes (nem mellékes) pohárért nyúlok. Persze fogmosás után is lenyomok egy nagy pohár vizet, de ki nem iszik reggel? Amúgy, ha szorulós (igen, megint wc téma) vagy javaslom, hogy éhgyomorra igyál sok vizet reggel. Nem kell bele citrom meg semmi, tiszta nem hideg víz tökéletes lesz. Meghajt ugyanis, ha elegendően sokat iszol reggel.
  6. Meditálok. – Eleinte nehezen ment, nem tudtam elengedni a gondolataim, fogalmam sem volt, hogy mire gondoljak, mire ne, gondoljak-e valamire, legyen zene, vakarózzak, nézzem-e plafont vagy keressek-e a sarkokban pókokat új haverkodás céljából. Bevallom ebben a kérdésben a kolostoriak nagyon sokat segítettek és ma már totál lemegyek egyfajta mély állapotba, ami megalapozza a napom nyugalmát meg azt a komoly “kizökkenthetetlenséget”, ami úgy tűnik van akit irritál. – blablablalbla…. Van , hogy ébredés után, úgy kb 10 perccel, ahogy rohanok az edzőterembe, hogy legalább 40 percem legyen a testemre, épp vaffanculo-zok bőszen, mert egy félkegyelmű, úgy gondolta, hogy a zebrán ne menjek már át, hisz ő siet. Nekem ez is nyugtató pont mintha meditálnék. Olykor elküldeni a picsba, akit el kell, felemelő érzés lehet.
  7. Iszom egy erősítő teát. – Nem már nem kávézom. Jelentem hat hónapja tiszta vagyok! Azt hittem ezt a döntésem nem élem túl, hogy kávé nélkül nem tudok élni, de tévedtem. Sok olyan teát, gyógyteát lehet készíteni, ami erősebb a ma ismert kávéknál. Én mostanában egy ginko biloba, gyömbér, rozmaring és kurkuma teakeveréket iszom, ami fahéjjal van ‘fűszerezve’. Nem tudom elmondnai mennyire szeretem. De odavagyok a zöldtea, matcha és lime keverékért is, amit gyakran kortyolgatok. – Blablabla 2. rész. Sokszor megesett már, hogy kicsókoltam a párom szájából a kávéjának az illatát, mert annyira szeretem – a kávét – és van, hogy hiányzik, és rühellem, hogy nem ihatom, és azt is, hogy erről kussolnom kéne, mert valóban jobb a testemnek nélküle.
  8. Ezek után elmegyek edzeni vagy otthon jógázom esetleg tornázom, ha sietek és ki akarom iktatni azt a 10-10 percet, ami a konditerembe oda-vissza elvehet az időmből.(Igen éhgyomorra edzek és a befejező gyakorlatok után, ami lazítás, iszok meg úgy kb fél liter vizet és sokszor edzés közben is, ami ugyan nem hosszú 40 perc, de baromi intenzív). – Sokszor bebizonyították már (nem csak angol tudósok), hogy aki reggel mozog, az produktívabb, erősebb, egészségesebb és jobban tartja a súlyát is. – Igaz, mindig jobban érzem magam sport után, de bevallom van, hogy páros lábbal kell rúgdosni, hogy rávegyem magam. Sokszor hajtom saját magam, ostorozom, sőt ránézek a hátsómra a tükörben, hogy meglegyen az “atyaúristen ez mi a franc ez, hogy nézel ki” motiváció, mert nem mindig van kedvem ugrabugrálni, izzadni, súlyokat emelni és inkább aludnék vagy szexelnék helyette vagy bámulnék bele a semmibe a nyitott ruhásszekrény előtt például. Az is megesik, hogy nincs időm – tényleg nincs – ilyenkor, a lépcsőházban lefutok, meg felfutok hét emeletet párszor, csinálok pár felülést meg fekvőtámaszt és rohanok tovább a dolgomra.
  9. Mostanra úgy kb kilenc óra van szóval iszom egy “Brain-Power” turmixot. – Vannak zöldségek, gyümölcsök, ételek amelyek erősítik az agyat. Nem vicc. – Ha meg kilenckor mondjuk már a metrón vagyok épp rohanásban a munkahleyre – mert én barom, nem bírtam két hónapig sem azt, hogy othhonról dolgozgassak – vagy suliba, akkor ott figyel a kezemben egy termosz, ami tök jó, hogy nem átlátszó, mert olyan, mintha zöld hányást innék.
  10. Lezuhanyzom. De nem akárhogy. Hideg vízben. Ez egy új szokásom és a legnagyobb kihívás életemben, pedig azt hittem, hogy a borozgatás, kávézás és a sajtokról való lemondásom volt az. Hát nem. Ugyanis én forró vízes, kádban ülős típus vagyok, akinek télen a kedvenc helye a szauna. Viszont kipróbáltam az úgynevezett “Cold Therapy”-t és azóta megváltozott minden. Szó szerint. – Oké, a hideg zuhany reggelente, nálam szent. Mondjuk mostanában, rögtön ébredés után ejtem meg, azt hiszem így eleve sokkal hatékonyabb, olyan, mint egy jól irányított álbavágás. De az egyik legjobb dolog az életemben, amúgy semmi sem ébreszt jobban fel a hideg víznél. Na jó, de a reggeli szex orgazmussal (egyszerű lélek vagyok na!).
  11. 10.a-nak írhatnám, hogy itt beágyazok, méghozzá tökéletesen, mint egy hotelben, de gondolom ez senkit nem érdekel, viszont kérdezzetek meg egy katonát, hogy miért olyan fontos, hogy ez a “rituálé” a napod kezdésének a része legyen. – Ágyaz be a franc, ha csak arra van időm, hogy megtaláljam a lyukat a fenekemen. Van, hogy csak a paplant a lábrászhez tolom, hogy picit szellőzzön a lepedő, matrac, és csak estefelé teszem rendbe, mikor hazaérek.
  12. Megreggelizem (VÉGRE), de nem kapkodva, hanem szépen leülök és tök nyugodtan falatozom. Azért reggelizem későn, mert a szerzetesektől elesett életmódomba beletartozik, hogy egy nap kilenc óra keret áll rendelkezésemre, hogy táplálkozzak. Ez az intervallum az amiben ötször étkezem. Ez az én buddhista diétám egyik alap pillére. (A turmixal ugyan csalok, de ennyi traszgresszió nekem is jár). – Aham, ja “szépen leülök”, ha van hely a metrón vagy buszon. Ez a szépen ülés, amikor nem otthon vagyok reggelizéskor, csak akkor létező dolog, amikor kocsival megyek el otthonról és ez igen ritka, mivel nincs autóm (és nem azért mert csoró lennék venni egyet, hanem mert így döntöttem most nem részletezem miért). Van egy céges, de azt nem mindig én kapom meg, mivel nem ügyintéző hanem inkább ügyet adó lennék a munkahelyemen. Szóval reggelizem, van hogy sokat is, de nem mindig nyugodtan.
  13. Közben a határidőnaplómba (ami nem bulletjournal), leírom a Nem Teendőket. – Sokan írnak listát a teendőkről és elfelejtik, hogy nem ott bukunk el, hogy nem tudjuk mindig minden pontját kipipálni, hanem ott, hogy elveszünk magunktól időt és általánosan elveszünk olyan tevékenységekben, amiket nem kellene csinálnunk. Szóval leírogatom, hogy aznap mit nem szabad csinálnom. (Ha épp szakítottál valkível, hatlaams betűkkel firkáld oda, hogy nem üzengetni, nem felhívni, nem nézegetni a facebookon, ha vége, annak oka van, előre nézz!) – Blablablalblalbla 3. rész méghozzá nagyon! Ott áll kvázi üresen a hiperszuper határidőnaplóm, amit harminckilenc – basszus – Euróért vettem. Három hónapig írogattam bele, most meg max a fejemben jegyzetelek, vagy esetleg sehogy, mert egyetem és munka meg család mellett baromira nincs időm hasonló hülyeségekre. Meg egyébként is magamtól tudom mit nem kell tennem, automatikusan, életem sorai között van mindez.
  14. Nem vettek észre valami furcsát? Eddig nem említettem a telefonom. Mert nem kapcsolom ezidág be! Csak ha valami iszonyat fontos dolog miatt kell, de ma már inkább nem vagyok elérhető reggel 9.30 előtt. Emlékszem régen az első dolog volt a telefon, amihez nyúltam reggel. Sokan ezt teszik, közben meg jönnek a kifogásokkal, hogy de azon van ébresztő (mert ébresztőóra nem létezik?), aztán ellepik az embert az értesítések a telefonok okoskodásai, megnézünk csak egyet, majd a következőt és arra eszmélünk, hogy fél órája a telefont bámuljuk a még sötét hálóban. Ami a szemenek is káros, de az agynak méginkább. Komolyan nem tesz jót neki. Ráadásul elveszi a figyelemed egy csomó dologról. Az én hálómba be sem engedem a mobilt. Van egy retro vekkerem, imádom. Akkor is amikor korán ébreszt. – Oké ezt is mindig tartom, 9.30 előtt, engem ne csesztessen senki telefonon és a netre sem vagyok kíváncsi. Egyébként munkahelyen a fiókban van lenémítva, és ebédidőben kapom elő, ha eszemebe jut, ha pedig tanulok aznap, a suliban mindig kikpacsolom. Bevallom szeretem-utálom kapcsolatom van a telefonommal. Hasznos amikor kell, de felesleges időpocsékolás is tud lenni az okostelefon böngészése sokszor. Ráadásul a nyakunk is ráncos lesz tőle illetve a hátsó nyaki csigolyák elváltozását is okozhatja, ha folyton lefelé bámulunk bele egy idióta képernyőbe.
Szóval én így kezdem a napjaim, és bár eleinte baromi nehéz volt, többször fel akartam adni, nem kezdhettem drasztikusan és kemény volt az átállás, mára már elértem vele amit akartam. Sokkal hatékonyabb és eredményesebb az életem, jobban dolgozom, jobban tanulok, jobban haladok, a pozitív változás meglátszik nem csak a külsőmön, a bőrömön, a testem állapotán (ami a negyvenhez robogva nem mellékes), de a munkámban, mangánéletemben is, mindenben.
Tehát ez az én kicsit skizó életmódóm fancy nyelvezettel a reggeli rutinom, mondjuk úgy a fekete betűkkel írt az elvárások önmagam felé, az ideális, az elképzelt és valósággal abszolút még csak tegeződő viszonyban sem lévő blabla és a piros betűkkel az én nagy büdös valóságom. Munka, egyetem, önkénteskedés, otthoni teendők, szerelmi élet, és a hobbijaim mellett egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy minden nap felkeljek két órával korábban, hogy kis buddha legyek. Szeretném, de nem megy. A fontos dolgokra figyelek persze, ami az, hogy ne késsek el, igyak eleget, sportoljak valamit, egyek valamit amitől fél tizenegyig elvagyok. A többi csak idealizált és főleg manapság divatos blablablabla.
I.

Szerző::

"Megtanultam, hogy magamtól nem bújhatok el, mert magamat bennem hordozom..."

One thought on “Rutinos vagyok, főleg reggel – Nagyon frissített verzió!

Hozzászólás a(z) robiross bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.