Merengő

  Órák óta csak visznek a lábaim a megfagyott utcákon. Nem magamat keresem, bármit is hiszel, én megvagyok. Mindig is megvoltam, ahogy a lemenő nap is az orrom előtt. Még akkor is, ha dacosan néztem bele abba a tükörbe, amit tartottál elém, figyeltem mindenre, amit a pillanat adott. Jólesik ez az érzés, a tudatomban létezés, […]

Tovább