Érintés, ami túl sok

Vannak olyan testi kapcsolat a partnerkapcsolatban, ami szerintem nem megengedett. Nem az, mert több fájdalommal jár, mint azt bárkinek is el kellene viselni. És most nem a különféle szexuális játékokra gondolok, amelyek közös megegyezés alapján történnek. Mindenki azt csinál abban a testiségben, amit akar, amit jónak lát. Én, most egy másik féle érintkezésre gondolok. A legfájdalmasabbra. Ami nem csak a testnek fáj, de a léleknek is. Annak talán jobban.

Kamasznak még elhittem, hogy nincs olyan dolog, ami megbocsáthatatlan. Hittem, hogy a szerelem mindent legyőz. Ma már bevallom, nem hiszem, hogy így van. Legalábbis nem minden áron, és nem ebben a formátumban. Az évek és tapasztalatok által a szerelem fogalma definiálódott, és kibővült „a viszonzott és kölcsönös szerelem mindent legyőz” gondolatra.

abused-woman_large

Egy számomra nagyon fontos ember, egy nő, aki több, mint barát, tegnap este bevallotta nekem, hogy a barátja megverte. Elmesélte, hogy volt már olyan, hogy elcsattant egy-egy pofon, amit ő kapott persze, de az, normális (hogy miiii???), most viszont más volt. Megverte. Rugdosta a hátát, és hajánál fogva húzta a földön. Ütötte ahol érte hosszú perceken keresztül. Hirtelen nem tudtam mit mondjak. A meglepetéstől egy hang sem jött ki a torkomon. Ezer dolog kavargott a fejemben, forrt bennem a düh, és nem értettem barátnőm nyugalmát, aki éppen készült haza menni. Vissza a tett színterére. Beletörődöttnek tűnt. Nem értettem.

Mondtam neki, hogy segítek bármiben, amiben akarja, hozzám költözhet, ha máshová nem akarna menni, ígértem, hogy nem kérdezek és, hogy megoldunk mindent. Kinevetett. Azt mondta ő nem olyan, hogy megfutamodik egyetlen nehézség miatt. (?) Közölte, hogy az ő helye a párja oldalán van, aki szereti őt, ráadásul most nagyon stresszes időszakon megy keresztül “szegény”, és amúgy is családot akarnak alapítani. Kifakadtam, hogy azzal, aki kék-zöldre verte? Kérdeztem kétségbeesetten, hogy ezt most ugye nem gondolja komolyan?

Tovább mentegette bántalmazóját majd nekem támadt. Alig akartam hinni a fülemnek, amikor azt mondta, csak egy elfajult szenvedélyből fakadt veszekedés volt. Azt mondta nem is tudja, miért mondta el ezt a semmiséget nekem. Nekem, aki csak ítélkezni tud, és nem értem meg őt. Nem értem meg, hogy neki nincs más választása, van egy rosszul fizetett állása, ki tudja meddig, és a szülei vidékiek, szegények és öregek is, ő nem akar oda visszamenni, mert megalázó lenne, és különben is ő szerelmes, mit nem értek én ezen?

Mielőtt kilépett a lakásom ajtaján közölte, hogy megbánta, hogy barátként fordult felém, mert én nem viselkedek úgy, mert én nem értem őt és nem bátorítom a szerelem felé. Úgy éreztem kitépi a szívemet az elmúlt húsz év ismeretségünkkel együtt. Úgy éreztem nem ismerem őt, ezt a nőt, aki rám förmedt, ő nem lehet az a csodálatos lány, akivel együtt nőttem nővé, akivel minden titkomat megosztottam, és akivel minden izgalmas hülyeségemet elkövettem.

Pedig ő az. Ő az, csak bántalmazott. Ki tudja, mennyi ideje. Ki tudja mit nem mondott még el. Hiába próbáltam sérült lelkét szembesíteni azzal, amit nem akart látni. Ő most még áldozatként viselkedik. Akkor is ha megtette az első lépést, és beszélt róla, ő most instabil lelkileg. Megfélemlített. Sarokba szorított saját érzelmei és álmai miatt, amit kivetített oda, ahol valójában csak rémálmok születhetnek.

Lehet, hogy egy időre hallani sem akar majd rólam, de képtelen voltam úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Felhívtam egy rendőr ismerősömet és tanácsot kértem. Felhívtam barátnőm apját és a testvérét is. Nem érdekelt, hogy haragudni fog rám, ha esetleg gyűlölni fog ezért. Tudom, hogy veszélyes szituáció, tudom, hogy ha a családja közbelép, párja még inkább szörnyeteggé válhat, de mi van, ha a legközelebbi indulatba torkolló szenvedélyes veszekedés sokkal tragikusabban végződik? Erre gondolni sem mertem.

Nem tudom, hogy barátnőm mit gondol ebben a pillanatban, nem hajlandó fogadni a hívásaim, és azt írta egy rövid üzenetben, hogy foglalkozzak a saját dolgommal. De ő az én dolgom is. Szeretem őt teljes szívemmel és ez feljogosít arra, hogy törődjek vele. Akkor is ha nem akarja. Az elmúlt 20 év szinte mindennapos kapcsolata is, a sok közös Karácsony és szülinap, a közös élmények, a szeretet feljogosít arra, hogy ne fordítsam el a fejem. A család nem mindig vérszerinti. Ő pedig a családom és mindent megteszek érte amit kell. Ettől még ő sem tántoríthat el. 

Aki megver, az nem szeret téged! Ezen nincs mit szépíteni! Nem és nem! Az, aki megveri szerelmét annak a pszichéje, lelke és szíve, ha van neki, beteg! Aki lelkileg és testileg terrorizál, az nem szeret! Ami az ilyen embert a másikhoz köti, az valamiféle beteges függés, birtoklási vágy, de nem szerelem. A férfi, aki elver téged, hogy levezesse aznapi frusztráltságát, a stresszt, az nem férfi. Egy genny! Nem érdemel semmit. A mentegetőzésedet, a szégyenedet, a bocsánatodat és legkevésbé a szerelmedet. Semmit!

Az ilyen gennyeknek a fejében a baj. A felsőbbrendűségük megjátszásában, ami valójában egy szegényes lélek önbizalomhiányának tanúsága. És azoknak is baj van a fejükben, akik elhiszik, hogy egy pofon normális, a rugdosás pedig egy elfajult szenvedélyes veszekedés. A lila foltok és a törött bordák sohasem szerelemből születnek. Aki ilyet tesz veled, az tulajdonának érez, mint egy tárgyat. Életedet behatárolni és uralni akarja. Féregként befúrni magát beléd, úgy, hogy soha ne szabadulhass. Az ilyen embereknek komoly segítségre van szüksége a legjobb szakorvosoktól, mert hatalmas pszichés eltorzulásaik vannak.

És azt is okoznak. Elhitetik, hogy nem vagy elég, hogy nem érdemelsz mást. Áldozattá tesznek egy ördögi körben ahol az érzelmi és fizikai zsarolás és bántalmazás veszi át a hatalmat. Ez nem szerelem. Az, hogy elhitted az elején nem a te hibád, és ami történt nem a te szégyened. Azzá csak akkor válik, ha hagyod. Ha nem teszel semmit. Ha ilyen beteg alapokra családot építesz.

Nem mondom, hogy könnyű felállni. Sőt. Nagyon nehéz. Nehéz egyedül és nehéz visszamenni oda ahonnan esetleg elindultál. De sokkal nehezebb úgy élni, hogy odatartod az arcod, hogy üssék, egy rossz nap végén. Mindenki tévedhet, mindenki dönthet rosszul, de sosem késő a változásra. Egy új élet elkezdésére, ha kell. Bízz magadban! Ne őt mentegesd, hanem magadat mentsd meg. Elég vagy! Szabadulj meg egy kapcsolattól, ami nyomorít és megölhet. Akik igazán szeretnek melletted fognak állni. És ha nem, ha egyedül kell végigcsinálnod, akkor is állj fel. Tedd meg magadért. Erősebbé fog tenni! És egy nap, majd besétál az életedbe az igazi szerelem, az amleyikre családot építhetsz, az amelyikben a kölcsönös tisztelet, odafigyelés, és a szeretet a tartópillér.

I.

Szerző::

"Megtanultam, hogy magamtól nem bújhatok el, mert magamat bennem hordozom..." "Ho imparato che non posso nascondermi da me stessa, perché mi porto dentro di me..."

14 thoughts on “Érintés, ami túl sok

  1. Egy Safarin voltam s biztonságos magaslesemröl figyeltem miként egy oroszlán a zebrák egyikkét kergeti és már szinte bele is mar, hogy aztán leteperje s átharapva a gégéjét áldozatává tegye.
    Megsajnálom a zebrát mert szerintem igen hasznos állat… egyik alfaját ismerem, rajta lépkedve …szinte naponta biztonságban ide oda szelhetem keresztbe át az útat.

    Nos, pillanat töredéke alatt határoztam s máris dördült puskám lövése… Az oroszlánra céloztam … nem a fejére, hogy szörnyethaljon… nem .. a lábára. Nagyott bukott és porosan elterült a szavannán.
    A zebra kis ideig még vágtatott aztán megált és békésen legelte tovább a szavanna zamatos füvét.
    Az oroszlán elkotródot három lábon sántitva. Elégedetten raktam el hát puskám és mentem szálásomra.

    Most mikor vége a vadászidöszaknak itthon üldögélve elmélkedek a történteken, s azon mi is történhetett az oroszlánnal.
    Talán sánta maradt és nem tud futva vadászni már. Talán éhen is halt. Vagy azóta csak dögöt eszik amit a társai alamizsnából otthagytak neki?
    Lehet, meggyógyúlt? Ès ujra vigan vadássza zebráimat, kiket úgy szeretek.
    Igen még arra is gondolok, talán végleg elment a kedve a zebrahústól, talán…. s akkor most mire vadászik??? antilopra???
    Végül mosoly hadja el arcom, ugyanis azt képzelem el, vegetáriánus lett a mi oroszlánunk és együtt legel békésen a zebráimmal…

    Kedvelés

    1. Éltem néhány évet Fokvárosban, és ott van egy mondás ami magyarul kb annyit tesz, hogy az oroszlán az oroszlán, a zebra pedig zebra. Az oroszlán sosem lesz csíkos a zebra pedig sörényes. 😉

      Kedvelés

      1. Hm.. kutyából nem lesz szalonna.. fából nem vaskarika….. aki 1x odavág az 2x is meg x-szer is… aki 1x eltüri az 2x is vagy x-szer is…. vagy épp nem…. Mivel itt fönneb az áll, hogy “minden vélemény számit” hát legyen !!! Azt hiszem itt több mint csak fekete és fehér szin van…. s a megoldás problematikája épp abban rejlik, miszerint mindenkinek meg kell találnia a számára megfelelöt….

        Kedvelés

      2. Abban amirol te irsz, es az altalanositasban az emberi termeszetrol stb persze, hogy nem csak fekete-feher szin van. De szerintem ha a bizonyos esetrol van szo, a tortenetemrol, azaz arrol, hogy mi van ha elver a pasas akibe szerelmes vagy, hat ott nincs mit szinezni.
        Komolyra forditva, hagyva afrika allatait…
        Szeretnem hinni, hogy az “aldozatok” tobbsege kepes valtoztatni helyzeten, felallni onmagaert, az eleteert. Nem turni. Nem hinni, hogy ez jar, hogy egyedul rosszabb stb.

        Kedvelés

    2. Nyilvánvaló hogy én itt komoly vélményt nem mondhatok… hisz nem is imerem sem a személeket sem a történet kötülményeit…. mindenképp azért az a kivánatos,hogy minden szereplö találja meg a számára legmegfelelöbb megoldást..azt amivel aztán békében élni tud…

      Kedvelés

  2. Van a félelemnél erősebb félelem…
    Abszolút egyetértek, hogy a barátságot kockáztatva tenni próbáltál valamit.

    Kedvelés

  3. Ha idáig fajulnak a dolgok, az már rég nem szerelem… És igen, a pasinak gondjai vannak, leginkább önmagával. A saját szememmel láttam és a saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen egy férfi, aki nem érzi magát elég ‘férfinak’, illetve elveszíti a családfenntartó szerepét.
    Az a baj, hogy a barátnőd meg nem bír, illetve nem mer elszakadni. Lehetséges, hogy függ tőle? Ez a kapcsolat minden, csak nem egészséges. És tovább fogja mérgezni a feleket.

    Kedvelés

    1. köszöööönööööm széépeeen!
      Nem csak a jelölést, sokkal inkább a “nagyon szeretem a bejegyzéseid” kijelentésed. Köszönöm!
      A részletekért kattintottam, és ahogy tudok reagálok. 🙂

      Kedvelés

  4. Kedves Ildikó!

    Sajnos, az életem első huszonhárom évét úgy éltem le, ahogy a barátnőd fogja, ha nem sikerül kikerülnie ebből a párkapcsolatból. Szóval, tapasztalatból beszélek. Véleményem szerint, ő szeretné, ha valaki segítene, csak nagyon fél, szinte retteg. És nem azért, amit/amiket neked elmondott. Attól retteg, hogyha a pasija megtudja, hogy beszélt az esetről/esetekről, akkor nagyobb és rosszabb megtorlás következik. De kérlek, ne hagyd magára, érezze, hogy van, akire számíthat, akiben megbízhat. Nagyon gyorsan tönkre mehet lelkileg, olyannyira, hogy jó esetben évek lesznek mire talpra tud állni.
    A másik fele pedig az, hogy megrémülve olvastam, hogy családot akar vele alapítani. Jesszus! Ha esetleg apa idegesebb, a baba épp sír, akkor majd a kicsit is megveri? Belegondolt, hogy milyen élete lenne a picinek egy ilyen apa mellett.

    Üdv.: Lyliane Blake

    Kedvelés

    1. Szia Kedves Lyliane!

      Sajnálom, hogy ilyen tapasztalatra kellett szert tenned, ilyen hosszú időn át!

      Ezt a cikket három éve írtam, és azóta a barátnőm segítséggel kikerült ebből a ronda helyzetből és ma már elhiszi, hogy tud boldog is lenni. Egy percig sem hagytam magára, de kemény pszichológia kezelésre is szorult. Kiszedni a fejéből a berögződést, hogy a kétnaponta elcsattanó pofon normális, hogy az elkövetőt mentegetni kell, hogy önmagát hibáztassa, ahogy írtad, évekbe telt.

      Köszönöm, hogy írtál, hogy szíveden viseled az ilyen dolgokat, amik sajnos megtörténnek.

      I.

      Kedvelés

Véleményed, gondolatod van? Szólj hozzá bátran!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s